KISKUNSÁGI
HAGYOMÁNYŐRZŐ KÉZMŰVES ÉS TURISZTIKAI EGYESÜLET
2017. decemberében a Kiskunsági Hagyományőrző, Kézműves és Turisztikai Egyesületet képviseltem a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés évzáró rendezvényén. A hagyományőrzés jegyében 65 meghívott kisgyermeknek foglalkozást tartottam.
Ezen a napon Kerekegyházán a Katona József Művelődési Házban. Babákat készítettünk a Kiskunságban termesztett kukorica csutkájából, dióból, botokból és maradék anyagokból majd felöltöztettük .Ezen foglalkozások célja mindig is a környezet megóvása, a szemléletformálás, kézügyesség fejlesztés, helyi anyagok felhasználása.
Például a ZSÍROSBÖDÖN amely az ország más területein, így a Kiskunságban is a disznóvágás után zsír,lesütött oldalas, húsfélék és hurka-kolbász tárolását szolgálta. Hiszen régen nem volt fagyasztó szekrény, így a füstöléses tartósítás mellet ez volt a lehető legjobb élelem tárolására a hosszú tél túlélésére..
Előkerült a RAFIJA. Tágra nyílt szemecskék jelezték, hogy sokan nem tudják mire is használható. A "gyalogszőlő" (nem magas művelésű, hanem tőből eredő vesszők) összekötésére használatos. Ma leginkább divatos használati tárgyakat készítenek belőle és dekorációs kellékké vált. A hazai megfelelője a kukoricacsuhéból sodrott kötözőanyag, amelyet sajnos már a fiatalok nem ismernek.
SZAKAJTÓ... vajon mire is használták ezt a gyékényből font kosár félét? Vászon anyagot tettek beléje és ebben kelesztették a finom, ropogós héjú cipó tésztáját amelyet végül kemencében kisütöttek. Természetesen a legjobb fűtő anyag a szőlő vesszeje, a VENYIGE volt.
Vittem egy csokor búzát is, melynek láttán kedves kis alkotótársaim azonnal az „Arató Fesztiválra” gondoltak, hiszen Kerekegyháza és a Kiskunság egyik leglátogatottabb hagyományőrző programja. Tudták hogy a szára a SZALMA, a kalászból kerülnek ki a szemek amelyeket malomban őrölve liszt formájában láthatunk viszont.
Azt gondolhatta mindenki hogy ezt a csodás hangulatot már nem lehet fokozni, de Rendek Lászlóné Olgi gondoskodott a gazdaságukban termett homoktövisből készült szörpről, batáta krémről, mangalica szalámiról és a gyerekek nagy örömére bodzavirág és kakukkfű szörpről. A foglalkozás végén a Rendek tanyán termett pattogatott kukoricát szemezgették és érdeklődve nézegették, csodálták a Megyei Értéktár kiállítását.
Gyermek szemmel és szívvel szép és izgalmas, felnőtt szemmel és szívvel szép és tartalmas napot élhettünk át Kerekegyházán az Egyesületünket Slow Food-ot képviselve. Bízunk abban, hogy a megjelent gyermekek és felnőttek elvitték magukkal és tovább adják ismerőseik és barátaik körében e nemes mozgalom gondolatát.
Kerekegyháza, 2017. december 20.
Fehér Imréné Éva